2016. május 17., kedd

Első rész

☮☀

Rhiannon

-Basszus, Michael, siess már!- ordítottam a folyosóról a fürdőszobába színes haját igazító legjobb barátomnak. Minden péntek este ez történik, túl sok időt tölt el azzal, hogy a haját jobbról balra, aztán balról jobbra igazgatja, de végül a végeredmény ugyanolyan marad. Végre kisétált a fürdőből pink hajú barátom, mire kezem az égbe dobva egy "végre mehetünk"-et ordítva kitártam az ajtót, hogy a drága kitudjon menni, aztán követtem őt. A taxira sem kellet túl sokat várni, amiért elmondtam egy imát. A város felé mentünk, igazából azt sem tudtuk hová akarunk menni, de addig is a sofőrt idegesítve énekeltünk egy Radiohead számot.
-Run, run, RUN!!- Pinkie szinte tökéletesen kiénekelte a kissé magas hangot. Persze nem egy Courtney Love és nem is egy Thom Yorke, de jó munkát végzett. Mikor már tényleg fogalmunk sem volt, hogy hová a francba kéne menünk, a sofőrhöz fordultunk segítségért, aki hál' Istennek tudott egy házibulit nem olyan messze. A további hátralévő időben Nirvana és Fleetwood Mac dalokat énekeltünk.
**
☮☀
Mindenki egy nagy körben ült, az üveg most Michael kezében volt. Felelsz vagy merszt játszottunk, én eddig csak feleltem és nem is szándékozok merni. Michael folyton mer, szóval eddig megcsókolt két srácot és egy csajt, meg kellet nyalnia a padlót..a mosdóban és meg kellet innia egy sört, amibe egy srác, Zack beleköpött. Pinkie nagy lendülettel forgatta meg a sörösüveget és mindenki begörnyedve várta, hogy megálljon. Az üveg engem szúrt ki célpontnak, újra. 
-Wow, Rhi, úgy látszik az üveg beléd szeretett.- nevette Michael, majd vele együtt nevetett mindenki, engem is beleértve. -Szóval, Rhi, felelsz vagy mersz?- kérdezte Michael.
-Felelek.- mondtam, mire mindenki 'oh'-zni kezdett. -Most mi van?- nevettem.
-Ne már, Rhi, folyton csak felelsz. Itt az idő merni.- mondta Michael és mindenki egyetértően bólogatott.
-Igen, Rhi, merj. Merj, merj, merj, merj, merj!!- kezdte Zack kántálni, majd ezután folytatták a többiek. Nevetve megráztam a fejem, majd bólintottam.
-Rendben, merek.- mondtam vihogva és mindenki "húh'-zni kezdett. Michael tapsikolni kezdett, majd szigorúan nézett rám.
-Látod azt az üveget?- mutatott hátam mögé. Megfordultam és egy hatalmas üvegnyi Jack Daniel's volt az asztalon, szinte még tele volt. Vissza fordultam Michaelhöz és bólintottam.- Idd meg!- mondta én pedig kicsit tétovázva bólintottam és az italért mentem. Utána pedig inkább csak néztem a játékot és iszogattam, és amikor elfogyott az italom egy sörért mentem, és ez addig így ment, amíg seggrészeg nem lettem.
**
A fejem borzasztóan fáj és azt sem tudom hol vagyok. Minden amit tudok, az az, hogy egy meleg és puha dolgon fekszek. Kávé és papír illat van, amitől a gyomrom egyből felfordul. Nem akarom kinyitni a szemem, de muszáj lesz.
-Michael..-nyöszörgöm, mire alattam valami mozogni kezd, de semmi válasz. Michaelön aludnék? Nagy nehezen kinyitom a szemem és csak a plafont látom. Azt bámulom egy darabig, míg a szédülésem kissé alább hagy, majd felülök. Egy fájdalmas nyögést hallok hátam mögül, mire hátra kapom fejem, amibe kissé bele is szédülök. Hát, ez nem Michael. Egy fekete hajú srác fekszik alattam, a haja elején szőke tincsek vannak és borostás. Nem néz ki rosszul, hogy őszinte legyek, de hol a faszba vagyunk? Körbe nézek a szobában, nos, cellában. Egy cellában vagyunk, egy kibaszott cellában, a rendőrségen, cellában. Mi?! A szobában rajtam és a helyes csávó mellet még négyen vannak. Két göndör, egy szőke és egy csíkos-ruhás gyerek. Oké, kik ők? Hol van Michael? És mi a francot keresünk itt?